Mit jelent, hogy egy fájl nyomdakész?
A nyomdakész fájlt a nyomda úgy, ahogy van, ki tudja nyomtatni, javítás nélkül. Ami a képernyőn jól néz ki, az nem biztos, hogy nyomtatásban is jó lesz: a képernyő másképp mutatja a színeket, és nem kell vágni.
A legtöbb nyomda PDF-et kér. A pontos előírásokat a nyomda honlapján vagy az ajánlatában találod. Mindig a nyomda előírása az irányadó, a lenti értékek csak tájékoztatók.
Mi az a kifutó, és miért kell?
A nyomda a kész lapot nem pontosan a vonalon vágja, mindig van egy kis eltérés. Ha a háttérszín vagy a kép pont a lap széléig ér, a vágás után a szélén fehér csík maradhat.
Ezért a háttérnek és a lap széléig érő képeknek túl kell nyúlniuk a vágási vonalon. Ezt a ráhagyást hívják kifutónak. Két magyar nyomda előírásaiban, amelyeket megnéztem, a kifutó 5 mm volt, de nyomdánként és termékenként eltérhet.
Ugyanígy fontos a biztonsági sáv: a szöveg és a logó ne legyen túl közel a vágási vonalhoz, mert a vágásnál lecsúszhat róla.
Miért CMYK és nem RGB?
- RGB: a képernyő színei, fényből keverve (vörös, zöld, kék).
- CMYK: a nyomda színei, festékből keverve (cián, bíbor, sárga, fekete).
A képernyőn látható élénk színek egy része festékkel nem keverhető ki. Ha a fájl RGB-ben megy a nyomdába, a színek a nyomtatásban fakóbbak vagy mások lehetnek. Az egyik nyomda előírása szerint az RGB-fájlokat közvetlenül nem is tudják feldolgozni. Ezért a fájlt a nyomtatás előtt CMYK-ba kell alakítani, és ellenőrizni kell, hogy a színek rendben maradtak-e.
Mekkora legyen a képek felbontása?
A felbontást dpi-ben mérik (pont per hüvelyk): azt mutatja, mennyire részletes a kép a nyomtatott méretén. A megnézett nyomdai előírások 300 dpi-t kérnek a képekre, egy helyen legalább 240 dpi-t. Ennél kisebb felbontásnál a kép pixeles, homályos lehet.
Fontos: a felbontás a nyomtatott mérethez számít. Egy weboldalról letöltött kis kép a képernyőn élesnek látszik, de egy szórólapra nagyítva már nem lesz az.
Milyen PDF-et kér a nyomda?
A nyomdák általában PDF/X formátumot kérnek. Ez a PDF egy nyomdai változata, amiben minden benne van, ami a nyomtatáshoz kell: a betűk, a képek és a színbeállítások. A leggyakoribb változatok a PDF/X-1a és a PDF/X-4. Hogy melyik kell, azt a nyomda mondja meg.
Ha a fájlban vágójeleket is kérnek, azok a kifutón kívülre kerüljenek.
Rövid ellenőrzőlista leadás előtt
- Megvan a nyomda előírása (méret, kifutó, formátum)?
- A háttér és a széléig érő képek túlnyúlnak a vágási vonalon?
- A szöveg nincs túl közel a lap széléhez?
- A színek CMYK-ban vannak?
- A képek elég nagy felbontásúak a nyomtatott méretükön?
- A betűk be vannak ágyazva a PDF-be?
- A fájl a nyomda által kért PDF-formátumban van?
Gyakori kérdések
Wordből is lehet nyomdakész PDF-et készíteni?
Egyszerű, fehér hátterű anyagnál néha igen, de a kifutót, a CMYK-színeket és a PDF/X formátumot a Word nem kezeli jól. Szórólaphoz, névjegyhez, kiadványhoz kiadványszerkesztő program kell.
Mi a különbség a nyomdai és a webes logó között?
A nyomtatáshoz nagy felbontású vagy vektoros (tetszőlegesen nagyítható) logó kell CMYK-színekkel, a weboldalhoz kisebb, RGB-színes változat. Egy jó arculatban mindkettő megvan.
Könyvet vagy szakdolgozatot is előkészítesz nyomdára?
Igen. Hosszabb szöveges kiadványokat LaTeX-ben tördelek, és nyomdakész PDF-et készítek belőlük. Részletek: LaTeX tördelés.