Nyomdakész PDF: mire figyelj, hogy jó legyen a nyomtatás?

A nyomdakész PDF-ben a háttér túlnyúlik a vágási vonalon (ez a kifutó), a színek nyomdai CMYK-színek, a képek felbontása elég nagy, és a fájl egy nyomdai PDF-szabvány szerint készül. A pontos értékeket mindig a nyomda adja meg: a magyar nyomdák előírásaiban a kifutó például gyakran 5 mm. Ha ezek rendben vannak, nem lesz fehér csík a szélén, és a színek sem térnek el a vártnál.

Mit jelent, hogy egy fájl nyomdakész?

A nyomdakész fájlt a nyomda úgy, ahogy van, ki tudja nyomtatni, javítás nélkül. Ami a képernyőn jól néz ki, az nem biztos, hogy nyomtatásban is jó lesz: a képernyő másképp mutatja a színeket, és nem kell vágni.

A legtöbb nyomda PDF-et kér. A pontos előírásokat a nyomda honlapján vagy az ajánlatában találod. Mindig a nyomda előírása az irányadó, a lenti értékek csak tájékoztatók.

Mi az a kifutó, és miért kell?

A nyomda a kész lapot nem pontosan a vonalon vágja, mindig van egy kis eltérés. Ha a háttérszín vagy a kép pont a lap széléig ér, a vágás után a szélén fehér csík maradhat.

Ezért a háttérnek és a lap széléig érő képeknek túl kell nyúlniuk a vágási vonalon. Ezt a ráhagyást hívják kifutónak. Két magyar nyomda előírásaiban, amelyeket megnéztem, a kifutó 5 mm volt, de nyomdánként és termékenként eltérhet.

Ugyanígy fontos a biztonsági sáv: a szöveg és a logó ne legyen túl közel a vágási vonalhoz, mert a vágásnál lecsúszhat róla.

Miért CMYK és nem RGB?

  • RGB: a képernyő színei, fényből keverve (vörös, zöld, kék).
  • CMYK: a nyomda színei, festékből keverve (cián, bíbor, sárga, fekete).

A képernyőn látható élénk színek egy része festékkel nem keverhető ki. Ha a fájl RGB-ben megy a nyomdába, a színek a nyomtatásban fakóbbak vagy mások lehetnek. Az egyik nyomda előírása szerint az RGB-fájlokat közvetlenül nem is tudják feldolgozni. Ezért a fájlt a nyomtatás előtt CMYK-ba kell alakítani, és ellenőrizni kell, hogy a színek rendben maradtak-e.

Mekkora legyen a képek felbontása?

A felbontást dpi-ben mérik (pont per hüvelyk): azt mutatja, mennyire részletes a kép a nyomtatott méretén. A megnézett nyomdai előírások 300 dpi-t kérnek a képekre, egy helyen legalább 240 dpi-t. Ennél kisebb felbontásnál a kép pixeles, homályos lehet.

Fontos: a felbontás a nyomtatott mérethez számít. Egy weboldalról letöltött kis kép a képernyőn élesnek látszik, de egy szórólapra nagyítva már nem lesz az.

Milyen PDF-et kér a nyomda?

A nyomdák általában PDF/X formátumot kérnek. Ez a PDF egy nyomdai változata, amiben minden benne van, ami a nyomtatáshoz kell: a betűk, a képek és a színbeállítások. A leggyakoribb változatok a PDF/X-1a és a PDF/X-4. Hogy melyik kell, azt a nyomda mondja meg.

Ha a fájlban vágójeleket is kérnek, azok a kifutón kívülre kerüljenek.

Rövid ellenőrzőlista leadás előtt

  • Megvan a nyomda előírása (méret, kifutó, formátum)?
  • A háttér és a széléig érő képek túlnyúlnak a vágási vonalon?
  • A szöveg nincs túl közel a lap széléhez?
  • A színek CMYK-ban vannak?
  • A képek elég nagy felbontásúak a nyomtatott méretükön?
  • A betűk be vannak ágyazva a PDF-be?
  • A fájl a nyomda által kért PDF-formátumban van?

Gyakori kérdések

Wordből is lehet nyomdakész PDF-et készíteni?

Egyszerű, fehér hátterű anyagnál néha igen, de a kifutót, a CMYK-színeket és a PDF/X formátumot a Word nem kezeli jól. Szórólaphoz, névjegyhez, kiadványhoz kiadványszerkesztő program kell.

Mi a különbség a nyomdai és a webes logó között?

A nyomtatáshoz nagy felbontású vagy vektoros (tetszőlegesen nagyítható) logó kell CMYK-színekkel, a weboldalhoz kisebb, RGB-színes változat. Egy jó arculatban mindkettő megvan.

Könyvet vagy szakdolgozatot is előkészítesz nyomdára?

Igen. Hosszabb szöveges kiadványokat LaTeX-ben tördelek, és nyomdakész PDF-et készítek belőlük. Részletek: LaTeX tördelés.

Nyomdakészre teszem az anyagodat.

Küldd el a névjegyet, szórólapot vagy kiadványt, és megírom, mit kell javítani rajta, mielőtt a nyomdába kerül.